A magyar nemzetgazdaság korszerû piacgazdasággá való átalakulásának egyik elõfeltétele, hogy a gazdaság szereplõi által alakított, önkormányzattal rendelkezõ, az államigazgatás szerveitõl elkülönülõen mûködõ szervezetek jöjjenek létre, amelyek törvényi felhatalmazással - és a verseny szabadságának tiszteletben tartásával - végzik a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek elõmozdításával kapcsolatos tevékenységüket.
Mindezek felismerése vezette az Országgyûlést akkor, amikor elfogadta és kihirdette az 1994. évi XVI. törvényt A Gazdasági Kamarák létrehozásáról. A törvény szerint a kamara köztestület, amely demokratikus mûködésében közel áll a polgári egyesületekhez és az érdekképviseleti szervezetekhez, azonban jogszabályi felhatalmazásokkal állami, hatósági feladatokat és jogosítványokat kap a gazdasággal összefüggõ területeken.
A Nyugat-európai országokban mûködõ kamarákhoz hasonlóan a nemes hagyományaikat felélesztõ magyar kamarák a gazdaságszervezés fontos területein válhatnak meghatározó szereplõkké tagságuk érdekében. E feladat nem kevés, mert a kamara fejlesztési célok megvalósítását egy nagyon mély és átfogó gazdasági válság közepette kezdte meg. A kamarának és szervezeteinek közvetlenül a piacgazdasági elemek fejlesztésére, a mûszaki korszerûsítésre, az információk közvetítésére és a piaci tisztesség kialakítására kell törekednie. Közjogi funkciójuk ellátása kapcsán elsõdleges feladatuk a politikamentes általános gazdasági képviselet, mely magában foglalja az adott ágazat minden szereplõjének összefogását, az üzleti és vállalkozási biztonság kialakítását és az egyes térségek gazdaság-fejlesztésének elõsegítését.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara 1994. november 29-én tartotta alakuló ülését, melyen az elõkészítõ munka alatt megalakított mezõgazdasági bizottságok és osztályok küldöttei vettek részt.
Megyénkben a kamara területi feladatainak ellátására 40 mezõgazdasági bizottság alakult, s a szakmai munkát ideiglenes jelleggel 8 osztály fogja össze.
Kamaránk a megye nyolc városában alközpontokat nyitott, melyek 1996. évtõl hatékonyabban segítik a mezõgazdasággal foglalkozó termelõk, a körzetükhöz tartozó agrárvállalkozók, összességében a mintegy 5600 agrárkamarai tag, szakmai munkáját. Az alközpontok egyben a kamara informatikai rendszerének területi egységei, melyek szervesen kapcsolódnak a Magyar Agrárkamara informatikai rendszeréhez.
Az egyes állami feladatok átadásával-átvételével kamaránk szerepe folyamatosan nõ a szaktanácsadásban, a szak- és mesterképzésben, az agrárágazat támogatási rendszerének mûködtetésében. A feladatok ellátása érdekében együttmûködünk az önkormányzatokkal, az érdekképviseletekkel, a területi államigazgatási- és civil szervezetekkel.
Tagjai vagyunk a Területfejlesztési Tanácsnak s folyamatosan részt veszünk a tagjainkat érintõ megyei döntések elõkészítésében, azok végrehajtásában. A megye Integrált Szerkezet-átalakítási és Válságkezelési Programjában megfogalmazott agrárágazati feladatok végrehajtására - a kamarai tagság széles körû bevonásával - készítjük megyénk Agrárfejlesztési Stratégiáját.
A kamarai törvénybõl adódó feladatok:
A gazdaság fejlesztése terén:
Segíti a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlõdését, a mûszaki fejlesztést, az innovációt.
Közremûködik - a szakképzési törvény rendelkezései szerint - a szakképzésben, mesterképzésben és vizsgáztatásban. Szervezi az agrárvállalkozók, a vezetõk és menedzserek képzését és továbbképzést.
Közremûködik az agrárrendtartás intézményrendszerének mûködtetésében, az agrárpiaci struktúrák és az agrárkereskedelem fejlesztésében. A Magyar Agrárkamara koordinációjával részt vesz a külföldi irányultságú gazdasági tájékoztató munkában, összehangolja tagjai kapcsolódó tevékenységét, bekapcsolódik a nemzetközi kamarai életbe.
Tagjai tevékenységéhez kapcsolódó vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez.
Törvényi felhatalmazással közremûködik a feladataival összefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok hatékony felhasználásában.
Az üzleti forgalom biztonsága, a tisztességes
piaci magatartás
megteremtése terén:
Tagjairól - a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos adatokat tartalmazó - nyilvántartást vezet (az üzleti titok és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával).
Közremûködik a hatósági engedélyekhez, mestervizsgához kötött tevékenységek hiteles jegyzékeinek összeállításában.
Figyelemmel kíséri a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó jogszabályok, etikai szabályok érvényesülését.
Az érdekeltek közös kérelmére egyeztet tagjainak a paci magatartás tisztességével összefüggõ vitáiban.
Minõsíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését és tevékenységét, valamint kezdeményezi, véleményezi és felügyeli a vásárok szervezését.
A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése terén:
A kamara együttmûködik a társkamarákkal és a gazdasági érdekképviseletekkel a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából.
A kamara feladatai végrehajtására, szolgáltatásai biztosítása során szükség szerint együttmûködik :
Feladatai végrehajtása, szolgáltatásai biztosításának tényleges megvalósítását fokozatosan lehetõségei és forrásai függvényében oldja meg.